Katie Fforde - Tökéletes ajánlat

"A gond csak az, hogy ha az ember szerelmes, úgyis folyton a másikra gondol, és nem tehet ellene semmit. Gyakorlatilag ez a szerelem definíciója."

Ezt a könyvet még régebben olvastam, és mivel nagyon jó emlékeim voltak vele kapcsolatban, ezért gondoltam úgy, hogy újra olvasom. Nagyon sok mindenre nem emlékeztem, de még most is olyan, mintha két könyvet gyúrtak volna össze.

Arról szól, hogy Sophie, aki szeretne egy varró tanfolyamot elvégezni és kreatív ötleteit ezáltal kamatoztatni, az egyedüli a családjában, akinek nincs diplomája, ezért rokonai lenézik őt. A szülei semmibe veszik, együgyű kislánynak nézik. Mivel a családjának pénzre van szüksége, ezért elküldik Eric bácsihoz, akiről az hírlik, hogy fösvény, zsugori vén öregember, viszont nagyon gazdag. Sophie azonban kezdi unni, hogy a családja ennyire lekezelően bánik vele, ezért úgy dönt, hogy elmegy New Yorkba barátnőjéhez, és megpróbál valamilyen állást keresni is ott. Ez viszont dugába dől, mert az állás, amire jelentkezett visszamondták és ezt csak akkor tudta meg, amikor ott volt.

Barátnője, Milly munkája által, egy ünnepségen találkozik Matildával és annak unokájával Luck-kal. Idős asszonnyal nagyon hamar megbarátkozik, míg Luck nem nézi jó szemmel ezt a barátságot, mert azt hiszi, hogy csak nagyanyja pénzére pályázik Sophie.

A könyvben két féle kalandos szál is van. Az egyik Eric bácsihoz kötődik, akinél Sophie egy olajfúrási részvénynek egy részét találja és fel akarja keresni a család többi tagját, hogy egyesítsék ezt, hogy hátha hoz valami kis pénzt a házhoz. Míg a másik szál Matildához fűződik, aki gyerekkorában volt egy régi házban és azt akarja megtalálni. Erre kéri meg Sophiet és az unokáját, Luckot.Kettejüknek így össze kell fogniuk, és megkeresni a házat és a rokonokat.

Sophie egy nagyon aranyos, jólelkű, önzetlen nő, akit könnyű megszeretni, viszont nekem néha egy kicsit túlzás volt ez a sok kedvesség, és néha egyszerűen butának tűnt a szememben. Viszont a családjában ő az egyedüli, akit számba lehet venni. Küzd azért, amit el akar érni, és bár sok mindent kell elviselnie a családjától, a végére ez mind kifizetődik.

Luck egy gazdag ügyvéd, aki fiatal nők férjjelöltje is. Bár az elején egy kicsit ellenszenves, de érthető, hisz csak a nagymamáját akarja megvédeni. Ő teljes mértékben ellenzi azt, hogy Matilda vágyálmokat kövessen, hogy megtalálja azt a régi házat, viszont Sophie segítségére lesz. Nagyon sok utazásban és kalandban lesz kettejüknek részük, viszont innen sem hiányozhat egy hárpia, aki közbe zavar és megakadályozza, hogy kettejük románca kiteljesedjen.

Ali, Luck asszisztense, igyekszik romba dönteni kettejük kapcsolatát és saját magának megszerezni a férfit. Már az elején sem volt valami szimpatikus ez a nő, viszont amikor megjelenik Cornwallban, hogy elvigye onnan Luckot, akkor végképp megutáltam.

Eric bácsi egy nagyon aranyos öreg úr, akinek a házvezető nője szabadságra megy, ezért kéri a rokonai segítségét, akik Sophiet küldik hozzá. Ők ketten nagyon megértik egymást, és örültem, hogy többször is olvastam róla, és Sophie is többször meglátogatja őt.

Matilda szintén egy tündéri szereplő volt, aki végig azon mesterkedik, hogy összehozza a két fiatalt. A ház amit meg akar találni azzal is tervei vannak, amin egy kicsit meglepődtem, mert igazán nem számítottam arra, ami történt. Bár idős, mégis próbálja követni a mai szlenget és felzárkózni a rohanó világot. Viszont ez egyáltalán nem volt zavaró, hisz mi is találkozhatunk ilyenekkel nagymamáink révén. (Bár az enyém a telefonnak azt mondja, hogy TV, míg a TV-nek rádiót :) )

Katie Fforde borítói ugyanazon a szisztémán alapulnak, szóval még ha nem is lenne ráírva a neve a kép alapjánfel lehetne ismerni. Nekem nagyon tetszik a borító, mert nagyon légiesnek, mégis egyszerűnek tűnik, olyan, mint maga a történet.

Tetszik, hogy a az írónő neve nagyobb, mint a cím, más a színűk, de ez egyáltalán nem zavaró, főleg azért, mert az írónő nevének a színe hasonlít a nő ruhájának és a virágok színéhez, míg a címnek azzal emelkedik, hogy más színű. Bár a betűtípusok mások, de mégis nagyon hasonlóak, így teljesen összhangban vannak egymással.

Nekem nagyon tetszett, és ez tényleg egy olyan könyv, amit kétszer is el lehet olvasni.

Kellemes olvasást! :)

(http://bookofoasis.blogspot.com/2016/02/5-konyv-amit-valentin-napra-ajanlok.html)